A német nyelvoktatásban úgy tudom, még gyerekcipőben jár az úgynevezett blended learning, de az angolban már néhány éve sikerrel vezették be a hagyományos és online tanulás keverékét.
Eszerint a tanulás szerint a diákok általában heti egy alkalommal vesznek részt nyelviskolai órán, emellett pedig az interneten hozzáférést kapnak az interaktív tananyaghoz. Tanáruk útmutatása alapján otthon végeznek el feladatokat, és a megoldásokat is látják. A két tanóra közti időszakban konzultálhatnak is a tanfolyamvezetővel.
Izgalmasnak hangzik, egy fél másodpercig arra is gondoltam, én ugyanezt találtam fel ezzel a bloggal (meg majd meglátod, mi jön ezután!). Aztán persze felébredtem, hiszen az interaktív felület még eleddig nem pattant ki a fejemből, tehát holnap sem szabadalmaztathatok egyetlen találmányt sem.
Én egyáltalán nem vagyok az e-learning híve, tudom, vannak emberek és helyzetek, akiknek ez jó. Szerintem kivételes önfegyelem kell hozzá, és minden tiszteletem azé, akinek ez megvan.
Viszont ez a kevert módszer nagyon praktikusnak tűnik: sokat ülünk gép előtt, az esti nyelvtanfolyamokra sokszor nyúzottan és fáradtan érkezik a hallgató és más vágya sincs, mint merengeni egy kicsit, ahelyett hogy a melléknévragozás szépségein elmélkedne.
Kíváncsi vagyok tehát, merre halad a folyamat, és kíváncsi lennék a Te véleményedre is. Neked megfelelne ez a tanulási forma?
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.