Ez most egy költői kérdés. Mert magam sem tudom rá száz százalékig a választ. Mármint arra a kérdésre, hogy most akkor magántanár vagy tanfolyam?
A magam érvei pro és kontra a következők:
nyelviskola:
pozitív:
- több ember hasonló cipőben
- van mihez tartani magad (időpont, helyszín)
- még akár egymástól is lehet tanulni
- jól működnek a páros, több szereplős feladatok
negatív:
- sokan lemorzsolódnak, hamar szétesik a csoport
- nem mindig azonos a diákok tudásszintje
- akadnak megélhetési tanárok is
magántanár:
pozitív:
- csak rád figyel
- felveszi veled a ritmust, a neked leginkább hasznos gyakorlatokat hozza
- rugalmas
negatív:
- könnyebb lemondani az órát
- ha nem párban tanulsz, kissé unalmas a "készíts párbeszédet" típusú feladat
- sokszor beszélgetésbe csap át az óra
Vannak, akik egy huszárvágással megoldják a helyzetet és kimennek az adott nyelvterületre, hogy megtanulják az adott idegen nyelvet.
Ez szerintem is klassz ötlet, viszont óva intenék bárkit attól, hogy bármilyen (de leginkább angol) nyelvtudás nélkül elinduljon a világ bármely pontjára. Ha viszont van már némi nyelvi alap, jó ötlet lehet a külföldi munkavállalás/nyelvtanulás.
Azonban a következőkre érdemes figyelni:
- rendszeresen járj nyelvórára
- fektess nagy hangsúlyt az írott nyelvre is (helyesírás!)
- ne a környezetedben élők nyelvhasználatát vedd etalonnak. Az irodalmi-közéleti stílust kell megtanulni, ha viszont ehhez rendelkezel a hely adott dialektusával, szóhasználatával szuper vagy.
Akik pedig itthon szeretnék ötvözni a nyelvtanár-idegen nyelvi kultúrát, számukra is szolgálnék némi jó tanáccsal: az anyanyelvi tanár akkor jó, ha nyelvét mint idegen nyelvet tanulta tanítani. Azt hiszem megegyezhetünk abban, hogy ha most el kellene magyarázni egy külföldinek, mi a különbség a magyarban az alanyi és tárgyas ragozás között, sokan bizony csak vakargatnánk a fejünket. Ezért nem mindegy, hogy valaki csak anyanyelvi vagy tanár is. Néhány iskolában vezették be azt a - szerintem is -zseniális ötletet, hogy a heti nyelvóraszámból minimális részt (kettő-három) anyanyelvi tanár tart.
Azoknak, akik már jól tudnak egy adott nyelvet, nem készülnek vizsgára, csak társalogni, szókincset fejleszteni, esetleg komolyabb feladatokat megoldani akarnak, remek választás egy lelkes anyanyelvi tanár.
Egyetértesz? Vitatkozol? Mondd el!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.