1. A német túl bonyolult
Tagadhatatlan. Van benne igeragozás, főnévragozás, melléknévragozás, két(három)féle múlt idő, passzív szerkezet. DE! A német nyelv nagyon is logikus. Vannak szabályok, amiket elsajátítva könnyebbé válik a nyelvtanulás.
2. Nem tudok magolni
Ha ez valóban így lenne, akkor a szorzótábla és az ábécé sem menne. Általános iskolában lelkesen skandáltuk mindezeket, és ugyanerre a képességre van szükség a szótanulásnál is. Nem túl kreatív, de vannak ötletek, amikkel könnyebbé tehető: pl. szókártyák, lakás különböző pontjain kiragasztgatott cetlik.
3. A német egyáltalán nem hasonlít a magyarra
Mint ahogy a svéd, az angol és a lengyel sem. Mert belecsöppentünk az indoeurópai nyelvcsalád kellős közepébe, a magunk különc nyelvével. Nem szeretnék nyelvtudományi fejtegetésekbe bonyolódni (mert nem szakmám), és mert mint olyan, ez is szenvedélyes vitákat tud kiváltani, hogy most akkor sumér vagy finnugor, de nem is ez a lényeg. Csak egy példát vegyünk: házba - ins Haus. Teljesen más logika mentén épül fel a nyelvünk, hiszen mi hozzáragasztjuk a ragokat, képzőket, toldalékokat a szavakhoz, míg az indoeurópai nyelvek elöljárószavakat használnak. És ez csak egy a sok közül. A legjobb megoldás arra a helyzetre, ha valaki folyton a magyarhoz akarja hasonlítani a németet, hogy megkérjük, ne tegye! Nem az idegen nyelvet kell a magyarra átfordítani, hanem nekünk kell a német nyelvbe "belebújni", megérteni a logikáját és máris kezesbáránnyá válik. (pont ezért tudunk jobban megérteni egy nemzetet a nyelvén keresztül)
4. Az angol sokkal hasznosabb
Ezzel sajnos nem lehet vitatkozni. Nemrég egy barátnőm mesélte, hogy az osztrák cég, ahol dolgozik, lassan teljesen elhagyja a németet, és átáll az angolra a belső kommunikációban is, hiszen globális cégként definiálja magát. Valóban, a németek is beszélnek angolul, máris felesleges megtanulni németül. Ez a tendencia a közoktatásban és a nyelviskoláknál is kimutatható. Az élet azonban nem csak nyelvvizsgákról és felvételikről szól: külföldi munkavállalás, német turistákra szakosodott üzletágak, nemzetiségi hovatartozás, magánéleti fejlemények szoktak embereket leginkább arra ösztönözni, hogy németül tanuljanak (meg a két nyelvvizsgáról szóló diplomakövetelmény). Akinek pedig általános iskolás gyermeke kezd nyelvet tanulni, legjobban akkor jár, ha németül/franciául kezd először tanulni a csemetéje, és csak utána angolul, mert az előbbiek nyelvtana sokkal komplexebb, és utána máris könnyebben lehet az angolt elsajátítani.
5. Csak anyanyelvi környezetben lehet idegen nyelvet tanulni
Szenzációs lehetőség, ha valaki hosszabb ideig tartózkodhat anyanyelvi környezetben, többek között azért is, hogy megtanuljon egy idegen nyelvet. De nem mindegy hogyan! Mert ha az a cél, hogy autóeladásnál minél jobban megértesse magát és hibátlanul tudjon szerződést kötni, akkor valószínűleg elhanyagolható az indirekt beszéd (Konjunktiv I.) ismerete. Akkor az adott szókincs, kifejezések és minimális szintű nyelvtani ismeretre van szükség. (Meg jó fülre, hogy a különböző dialektusú emberekkel szót tudjon érteni az illető.) Ha viszont egyetemi felvételire készül valaki, elengedhetetlen számára a megalapozott nyelvtudás, íráskészség és helyes nyelvhasználat. Ezt viszont remekül meg lehet alapozni nem anyanyelvű tanárokkal (sőt velük még jobban), és az így megszerzett tudás továbbfejleszthető anyanyelvi környezetben.
Van véleményed? Oszd meg itt!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.